Automatizálás az állattartásban

A Dairy-Dáv Kft. 1992-ben kezdte meg működését, a rendszerváltozás miatt ekkorra a Debreceni Állattenyésztő Vállalat (DÁV) már nem tudta biztosítani számukra a foglalkoztatást. Kezdetben csak fejőberendezésekkel foglalkoztak, ám az évek során folyamatosan szélesedett a kínálatuk. Ma már a kérődző állatfajok tartásához szükséges teljes vertikummal-fejés, hűtés, tartástechnológia – rendelkeznek.

A vállalkozást magánszemélyek, a DÁV fejōgépes ágazatának dolgozói hozták létre önálló cégként – kezdte beszélgetésünket Szabó Zsolt Csaba, a cég ügyvetetője. Az ezekhez a technológiákhoz tartozó gépek, berendezések forgalmazása, szerelése és szerviztevékenysége, valamint részegységek gyártása a cég fő profilja. – Ennek kapcsán technológiai terveket készítünk a megrendelő igényeinek megfelelően, a rendelkezésre álló legkorszerúbb megoldásokkal – hangsúlyozta a szakember.

Nagy lépés volt a cég életében, hogy 2002-ben Debrecen határában új, saját tulajdonú telephelyre költöztek, ami további bővülést tett lehetővé, így napjainkban már harminc alkalmazottal dolgoznak. A cég annak ellenére folyamatosan növekedett, hogy az utóbbi időszakban a piaci körülmények egyre nehezebbé váltak. A gondokat mutatja, hogy a tejelő tehenek létszáma a cég megalakulása óta évről évre csökkent. Az ügyvezető véleménye szerint jó lenne, ha ez a tendencia végre megállna, hiszen annyi tejet sem termelünk, ami a hazai fogyasztást fedezné, annak ellenére, hogy az egy tehénre jutó tej- hozam azért folyamatosan növekszik. Ez, és az erős konkurenciaharc sajnos korlátozza a cég növekedését, ezért igyekeztek újabb (pl. román, szerb) piacokon is megjelenni. Jelenlegi partnereink ott is elsősorban nagyüzemek, de a kisebb méretű tehenészetek száma is jelentős – mutatott rá az ügyvezető, hogy a hazai telepméretekkel szemben a romániai és szerbiai piacra inkább a kis- és közepes méretű gazdaságok jellemzőek.
Üzleti filozófiájukat a magyarországi fejlődésben gyökerező hagyományok és az ennek megfelelően kialakult itthoni üzemméretek határozzák meg. Mivel hazánkban a nagyüzemi rendszer az általánosan jellemző, így leginkább olyan termékeket keresnek, amelyek nagyüzemi körülmények között működnek jól, ezért főként nyugat-európai gyártók termékeinek forgalmazóival állnak kapcsolatban. Szakmailag ez azért is fontos, mert mi úgymond „teszteljük ezen forgalmazók termékeit, hogy a magyarországi „mostoha” működési feltételek mellett is jól alkalmazhatók-e – jegyezte meg Szabó Zsolt Csaba.

Az utóbbi években a hazai tehenészetekben, de az EU-ban is általánosan jellemző, hogy nincs megfelelő számú és képzettségű munkaerő. Ezért egyre nagyobb fokú az automatizálás iránti igény. A hagyományosnak mondható halszálkás, paralel és körforgórendszerű fejőberendezéseknél is egyre fontosabb, hogy hány fejőmester szükséges a működtetéshez. Egyik fő partnerük, az angol Fullwood fejőgépgyártó cég a Merlin fejōrobottal ért el komoly sikereket. A robotfejés elsősorban a kisebb nyugat-európai farmokon terjed, mivel egy robot jelenleg csupán 60-65 tehén fejésére alkalmas.

A másik fontos és rohamosan fejlődő rész a fejés- és tartástechnológiában a telepirányítási szoftverek és az ehhez kapcsolódó tejméró és tejbeltartalom- vizsgálóberendezések, illetve az ivarzás és állatviselkedés-figyelő rendszerek. Ebben a témában a piacvezető Afimilk céggel állnak kapcsolatban.

Egyre jellemzőbb a robotizáció a tartástechnológiában is. Ilyen például a Hetwin takarmányseprű, amely biztosítja, hogy az etetőasztalon kiszóródott takarmány visszakerüljön az állat elé, vagy a JHAgro alomszóró, amely program szerint juttatja ki az almot a pihenőtérre.

A magyar tejtermelő telepeknek sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk az állatjólét kérdéseire. Példaként egy, a múlt év során általuk végzett üzemi kísérletet említett a szakember. Azt vizsgálták, hogy a pihenőbokszokban alkalmazott különböző matracok esetén milyen különbségek tapasz talhatók az állatok viselkedésében. – Nyolc matractípust figyeltünk meg 24 órán keresztül és nagy szórás mutatkozott – hangsúlyozta a szakember, hogy 2-3 órával hosszabb ideig feküdtek a tehenek a BioretAgri cég AquaStar vízágyas matracán, mint egyéb típusokon. Ráadásul ezen a matracon az egy fekvési ciklusra jellemző 1 órás időtartam is 20-30 perccel hosszabb volt. Mivel egy óra plusz fekvési idő legalább 1 liter plusz tejhozamot eredményez, mutatja, hogy milyen nagy jelentősége van csak ennek az egy elemnek.

A tartástechnológiában egyre fontosabbak a környezetvédelmi szempontok. Például a már említett JHAgro cég hígtrágya savanyító berendezése jelentősen csökkenti az ammónia kibocsátást, ami az üvegház hatású gázokra vonatkozó kvóta betartásában jelentős segítség.

A szakember véleménye szerint a piaci aktivitást ma Magyarországon a támogatott pályázatok határozzák meg. Sajnos, ebben rendszeresen előfordulnak hullámhegyek és hullámvölgyek, ami rossz hatással van a gépforgalmazók működésére. – Jó lenne, ha olyan pályázati rendszer alakulna ki, ami folyamatos, széles körű fejlesztést tenne lehetővé a gazdaságoknak – fogalmazta meg elvárását Szabó Zsolt Csaba. Ez megszüntethetné azt a gyakorlatot, hogy a telepek a pályázati kiírásokhoz igazodva olyan gépeket vásároljanak, amelyekre még nincs szükségük. Ennek következtében pedig sokkal fontosabb más berendezések vásárlása marad el.

Viniczai Sándor